Bizonyára mindenki találkozott az élelmiszerekkel kapcsolatban az allergia, az érzékenység és az intolerancia fogalmaival. Az élelmiszerek csomagolásán fel kell tüntetni azok allergén összetevőit, hogy azok számára tájékoztatást adjanak, akik hevesen reagálnak bizonyos alapanyagokra, összetevőkre.
Sokan tapasztalnak emésztési problémákat bizonyos ételek fogyasztását követően. Ilyenkor érzékenységünk jelez. Ilyen esetekben szervezetünk immunrendszerét teszik próbára a gyakran, vagy túlzott mértékben fogyasztott étel-alkatrészek. Vannak, akik hasonló, emésztőszervi kellemetlenségeket tapasztalnak egyes alapanyagok és összetevők fogyasztásánál, melynek oka abban kereshető, hogy szervezetük nem termel megfelelő emésztő-enzimeket a problémát okozó élelmiszerek lebontására, azok szervezetük számára nem hasznosulnak. Ilyenkor a bélflóra lakói alkalmazkodhatnak az általunk nem emészthető összetevőkhöz és annak lebontása során változatos tüneteket okozó anyagcseretermékeket termelnek. A probléma összetett, ezért érdemes megnéznünk mi okozhatja az élelmiszerekkel kapcsolatos kellemetlenségeket. Ennek a tudásnak a birtokában tudunk megfelelő étrendet kialakítani egészségünk és jó közérzetünk biztosítása érdekében,
Ételallergiák, érzékenységek és intoleranciák
Vannak tehát valódi ételallergiák, valamint érzékenységek és intoleranciák. elöljáróban tekintsük át a lényeges különbséget az okok között:
-
Élelmiszer-allergia - immunológiai túlérzékenység (IgE-reakció)
-
Élelmiszer-érzékenység - késleltetett immun reakció az élelmiszerekre (IgG és IgA reakciók).
-
Élelmiszer-intolerancia - elégtelen, vagy hiányos emésztési rendellenesség, oka adott élelmiszer egyedi emészthetetlensége.
Immunglobulinok
Az immunglobulinok (más néven antitestek) olyan fehérjék, amelyeket az immunrendszerünk állít elő az olyan antigének, mint a lektinek, gombák, baktériumok, vírusok és toxinok ellen. Az antitesteket a szervezetünk termeli az immunrendszer válaszreakciójaként olyan anyagokra, amelyekkel kapcsolatba kerültünk, és amelyeket a szervezet idegen anyagként (ezért is nevezik őket antigéneknek) ismer fel. Az immunrendszer által termelt antitestek más idegen anyagokra is képesek reagálni, beleértve a polleneket, a port, a szőrszálakat és az élelmiszereket. Az antitestek feladata, hogy segítsék a szervezetet a környezetből származó, idegen, kockázatos, veszélyes "betolakodók" elleni küzdelemben.
A szervezet különböző antigének ellen különböző immunglobulinokat állít elő. Az immunglobulinoknak 5 osztálya létezik, az élelmiszerekkel kapcsolatos tünetek közül 3-ra kell koncentrálni, mert ezek a táplálkozással kapcsolatosak.
-
Immunglobulin E (IgE) - allergiás reakciók ellenanyagai, általában azonnali reakciót okoznak a szervezetbe jutott idegen anyagra.
-
Immunglobulin G (IgG) - élelmiszer-érzékenységek jellemzői, általában késleltetve jelentkeznek, közvetlen hatásuk enyhébb azonban hosszabb ideig tarthatnak, mint a hagyományos IgE-allergia.
-
Immunglobulin A (IgA) - a nyálkahártyák immunrendszerének működésében játszik szerepet.
IgE élelmiszer-allergiák
Az IgE (immunglobulin E) allergia azonnali reakció a szervezetbe jutott antigénre. Az ételallergiára adott IgE-válasz egyik példája a tojás. Ha egy tojásallergiás rántottát eszik, a B-sejtek (az immunrendszer részét képező fehérvérsejtek) IgE-antitesteket termelnek, hogy a tojáshoz kötődjenek, mert a szervezet a tojást toxinnak, nem pedig ételnek tekinti. Az allergénnel való érintkezés után az IgE antitestek a hízósejtekhez kötődnek, ahol az antitestek a következő tojással való érintkezésig megmaradnak. Amikor az illető ismét kapcsolatba kerül a tojással, az IgE antitestek hatására a hízósejtek hisztamint és más vegyületeket bocsátanak ki, amelyek olyan tüneteket okoznak, mint a gyulladás és a viszketés.
Az IgE ételallergiák általában nem múlnak el, de idővel csökkenhetnek, ha az egyén egészségi állapota javul. Minél erősebb az immunrendszer és minél egészségesebb a bélrendszer, annál jobban tolerálja a szervezet a véletlen allergén fogyasztását. Ilyen esetben az étrendből ki kell hagyni azokat az anyagokat, melyekre az illető gyors, allergiás reakciót adott.
IgE allergia tünetei
Az IgE-allergia tünetei általában másodperceken vagy perceken belül jelentkeznek. Ezek a tünetek a következők lehetnek:
-
Duzzanat/gyulladás
-
Csalánkiütés/kiütés
-
Viszkető bőr
-
Légzési nehézség
-
Torokfeszülés
-
Anafilaxiás sokk (súlyos esetekben)
IgE allergia vizsgálat
Az IgE-teszteket az allergia kezdeti szűrésének részeként vagy az allergia megerősítésére végzik. Ez történhet bőrszúrásos vagy tapaszos teszteléssel. A vizsgálattal az immunreakció intenzitását, vagyis azt mérik, hogy mennyi IgE van jelen a személy vérében adott allergén hatására.
IgG élelmiszer-érzékenységek
Az IgG (immunglobulin G) késleltetett immunreakciók, ezért nevezik őket élelmiszer-érzékenységnek, sokszor késleltetett allergiának is.IgG-reakciók esetén az immunrendszer IgG-antitesteket termel, amelyek gyulladásos folyamatokhoz vezethetnek. Az IgG-reakciók tünetei akár három nappal a problémás élelmiszer elfogyasztása után is jelentkezhetnek.
Sok IgG ételérzékenységben szenvedő ember évekig, ha nem egész életében nem tudja beazonosítani milyen összetevőre érzéken, vagy nincs tudatában annak, hogy egészségi problémái hátterében étrendjével kapcsolatos érzékenység áll. Gyakran nehéz pontosan meghatározni, hogy melyik élelmiszer okoz problémát, mert a késleltetett megjelenés miatt, ezért tesztek vagy egy eliminációs diéta segíthet.
(Számos klinikai tanulmány szerint az IgG-pozitív élelmiszerek elhagyása gyakran javítja az irritábilis bél szindróma, az autizmus, az ADHD, a cisztás fibrózis, a reumatoid artritisz és az epilepszia tüneteit.)
IgG allergia tünetei
Az IgG-reakciók tünetei általában sokkal finomabbak, és sokkal tovább tarthatnak, mint a hagyományos IgE-allergiáké. Az IgG antitestek gyulladásos folyamatokhoz vezetnek, és nem járnak hisztaminok felszabadulásával, így nem jelentkeznek azonnali túlérzékenységi reakciók, mint például viszketés, csalánkiütés, duzzanat stb.
Az IgG-reakció tünetei akár 72 órával az étel elfogyasztása után is jelentkezhetnek. Ezek a tünetek a következők lehetnek:
-
Szorongás
-
Fejfájás
-
Hányinger
-
Depresszió
-
Puffadás/gáz
-
Hasmenés
-
Székrekedés
-
Savas reflux
-
Ízületi fájdalmak
-
Fáradtság
-
Hangulatváltozások
-
Hiperaktivitás
-
Légzéskimaradás
-
Gyengeség
-
Agyköd/memória problémák
Bizonyos állapotok élelmiszer-érzékenységből adódhatnak, mint például:
-
Arthritis
-
Migrén
-
Fülgyulladás
-
Ekcéma
-
Sinusitis
-
Asztma
-
Colitis
-
Irritábilis bél szindróma (IBS)
IgG és áteresztő bél
Az IgG-érzékenységek gyakran számos emésztési problémával járnak együtt, beleértve az áteresztő bélrendszert (más néven lyukas bél szindrómát). Ha áteresztő bél problémákkal küzd, az azt jelenti, hogy mikroszkopikus lyukak vannak a vékonybél falán, amelyek lehetővé teszik, hogy az ételmaradékok, toxinok és baktériumok bomlástermékei, súlyos esetben maguk a baktériumok a véráramba kerüljenek, ami aztán megterheli az immunrendszert. Az áteresztő bélrendszer gyulladást és változásokat idézhet elő a bélflórában, csökkenti a jó bélbaktériumok arányát, diszbiózishoz vezet. Számos tanulmány kimutatta, hogy a bélbaktériumok életközösségének és fajtaösszetételének változásai szerepet játszhatnak bizonyos krónikus betegségek kialakulásában. A krónikus, hosszan tartó gyulladás és a toxicitás autoimmun betegségeket és más kapcsolódó rendellenességeket okozhat.
IgG vizsgálat és eliminációs diéta
Az IgG-tünetek késleltetett megjelenése miatt gyakran nehéz pontosan megállapítani, hogy mely ételek okoznak problémát. Emiatt az IgG-teszt a legjobb módja annak, hogy kiderüljön, milyen élelmiszerekre érzékeny. IgG-vizsgálatot több laboratórium is tud végezni, érdemes a vizsgálatokkal kapcsolatban a kezelőorvossal egyeztetni, vagy az interneten tájékozódni arról, hogy melyiket vegye igénybe az érintett. Miután megismerte azokat az élelmiszereket, amelyekre a szervezete reagál, egy bizonyos ideig (általában körülbelül 3 hónapig) teljes elkerülési - eleminációs diétát kell követni. Ezalatt az idő alatt ne egyen a teszt által kifogásolt élelmiszert!
Táplálkozási szakértő pontosan végig tudja vezetni Önt azon, hogyan végezze el az eliminációs diétát, és személyre szabott regenerációs terápiával (életmód és étrend) az immunrendszerét erősíthesse meg. A három hónapos szigorú diétát követően érdemes ismételt vizsgálatot végeztetni, hogy megbizonyosodjon maradt-e érzékenység, vagy lépett-e be új összetevő a kerülendők közé. Amelyekkel szemben az érzékenység megszűnt, azokat óvatosan és mértékkel vissza lehet vezetni az étrendbe.
Ételintoleranciák
Míg az ételallergiák kiváltják az immunrendszer gyors válaszát, az érzékenységek a lassú immunválaszt, az ételintoleranciák nem. Az ételintolerancia azonban egészen hasonló tüneteket okozhat, mint az ételallergia/érzékenység, ezért az emberek gyakran összezavarodnak. Az ételintoleranciát legtöbb esetben, általában egy bizonyos élelmiszer emésztéséhez/feldolgozásához szükséges enzim hiánya okozza. Például, a laktózintoleranciában szenvedő emberek nem rendelkeznek elegendő laktáz enzimmel, amely a tejben található laktóz lebontásához szükséges. A tápcsatornába jutó laktóz azonban jól emészthető a bélbaktériumok nagytöbbsége számára. A laktózt fogyasztó mikrobák elszaporodása felbillenti a bélflóra egyensúlyát, anyagcseretermékeik terhelik a szervezet méregtelenítő rendszerét és emésztőrendszeri panaszokat okoznak (puffadás, hasmenés, görcsök). Ezek hosszú távon krónikus betegségek és a szervezet egészét terhelő gyulladások kialakulásához és tartós egészségkárosodáshoz vezethetnek. Az állapot a veleszületett teljes laktázhiány, mely biztonságosan genetikai vizsgálattal különböztethető meg a szerzett (pl. gyulladásos bélbetegség, fertőzés, lisztérzékenység, antibiotikumszedés) átmeneti intoleranciától, illetve a tejfehérje-allergiától.
A hisztamin-intoleranciában szenvedő embereknél hiányozhat a hisztamin lebontásáért felelős DAO vagy a HNMT enzim, ami a hisztamin feleslegéhez vezet, A hisztamin felesleg hatására lokális és közvetett érzékenységi reakciók alakulnak ki.
Számos étel és ital tartalmaz hisztamint. Általában a DAO és kisebb mértékben a hisztamin-N-metiltranszferáz (HNMT) nevű enzim bontja le a bevitt hisztamint. De több tényező is megzavarhatja a DAO és a HNMT működését. Ha a szervezet nem bontja le az élelmiszerekből származó hisztamint, a hisztamin átszivároghat a bélnyálkahártyán és a véráramba kerülhet. Ez immunválaszt válthat ki.
Számos vényköteles gyógyszer befolyásolhatja a DAO és a HNMT szintjét a szervezetben. Néhány példa ezekre a gyógyszerekre:
-
Antibiotikumok
-
antidepresszánsok
-
gyomor-bélrendszeri gyógyszerek
-
antiaritmiás szerek, amelyek a szívritmuszavarok kezelésére szolgálnak
-
vérnyomáscsökkentők, amelyek a magas vérnyomást kezelik
-
izomlazítók
-
narkotikumok
-
helyi érzéstelenítők
Eközben a vény nélkül kapható és vényköteles nem szteroid gyulladáscsökkentők befolyásolhatják a szervezet hisztamin metabolizmusát. Néhány példa ezekre az NSAID-ként ismert gyógyszerekre:
-
ibuprofén (Advil, Motrin)
-
aszpirin
-
indometacin (Indocin)
-
diklofenák (Voltaren)
Ezenkívül a magas alkoholfogyasztás és a bélnyálkahártyát károsító egészségügyi állapotok hisztamin-intoleranciához vezethetnek.
Ha bizonyos ételintoleranciája van, akkor bizonyos hiányos enzimek hozzáadásával megelőzheti a problémát. Ezáltal talán képes leszel kis mennyiségben enni a problémás ételből. A hisztamin-intolerancia egy kicsit más, mint a többi ételintolerancia, mivel a hisztamin felhalmozódik. A legjobb, ha távol maradsz ezektől az ételektől, amíg a hisztaminszint nem csökken.
Élelmiszer-intolerancia vizsgálat
Az ételintoleranciára nincs specifikus vérvizsgálat, mivel az immunrendszer nem érintett, és az immunglobulinok nem lesznek jelen a vérben. A hisztamin-intolerancia vizsgálati gyakorlatában a vér DAO enzim szintjét mérik, amennyiben az a határérték alatt van, feltételezhető az enzimtermelés csökkenése, esetleg hiánya. Pontos diagnózishoz genetikai vizsgálatot lehet végeztetni, hogy kiderüljön, hajlamos-e a hisztamin-feldolgozás károsodására. (a cikk írása idején hazánkban nem találtam ilyen rutin vizsgálatot)
A hisztamin feldolgozásában 3 fő gén játszik központi szerepet:
-
HNMT
-
DAO
-
MAO
Ha ezen gének bármelyike inaktív, akkor a hisztamin lebontása lelassulhat, és a hisztamin-intolerancia tünetei jelentkezhetnek. A genetikai vizsgálat (SNP-k tesztelése) hazánkban nem része a protokollnak, Amennyiben ilyen vizsgálatot végeztet külföldön, a nyers adatfájlokat egészségügyi szakember vagy szakképzett táplálkozási szakember bevonásával értelmezzék, véleményeztessék, mivel a genetikai polimporfizmusok magas száma félreértéseket eredményezhet nem hozzáértő, jártassággal nem rendelkezők számára.
Figyelembe, kell venni, hogyha valakinek genetikai eltérése van, nem jelenti azt, hogy a gén be van kapcsolva és problémákat okoz. Mindannyiunknak vannak genetikai eltéréseink (single nucleotid polimorfizm (SNP)), ezért a legjobb, ha beszél szakemberrel, aki ért az SNP-khez, mielőtt túlságosan aggódna amiatt, amit a tesztelés során talál.
