A K-vitamin elég hosszú utat tett meg, mióta a véralvadásban játszott szerepét először felismerték. Az elmúlt évtizedekben számos egyéb tulajdonságát is sikerült felfedezni, például, hogy a csontozat és a szív- és érrendszer számára is nélkülözhetetlen összetevő.
A K-vitamin eddig ismeretlen hatása
Nemrég szintén azonosították egy újabb hatását: a K-vitamin, az E-vitaminhoz hasonlóan zsírban oldódó antioxidánsként funkcionál, és védi a sejteket a ferroptózistól, ami a sejthalál egyik változata és ami több krónikus betegség kialakulásával is összefüggésben állhat.
A ferroptózis során a sejtekben lévő vas az oxidatív terhelés által elpusztítja a sejtmembránokat, és ezáltal a sejt halálát okozza. A ferroptózis megelőzése ígéretes terápia lehet több súlyos betegség szempontjából, ezért sok különböző anyagot teszteltek, hogy képesek-e befolyásolni ezt a folyamatot.
Meglepő módon, az E-vitaminon kívül kizárólag a K-vitamin volt képes hatékonyan megvédeni a sejteket, ezzel megelőzve a sejthalált. A K-vitamin így akár potenciális terápiaként is szolgálhat majd több krónikus betegség fennállásakor.
A K-vitamin az E-vitaminhoz hasonló védőhatással rendelkezik
Ebben a kutatásban tehát igazolták, hogy nem csak az E-vitamin funkcionál zsírban oldódó antioxidánsként, hanem a K-vitamin is.
Egereken azt is tesztelték is, hogy a K2 MK-4 (ami K1-ből keletkezik) még E-vitamin-hiányos állapotban is megvédte a májat a lipidperoxidáció okozta kóros elváltozásoktól, és jelentősen meghosszabbította az életüket.
A kutatók szerint – mivel a ferroptózis a sejthalál egyik ősrégi fajtája – a K-vitamin lehet az egyik legősibb természetes antioxidáns. A K-vitamin jótékony hatásait eddig is számos kutatásban tesztelték, de remélhetőleg ezen felfedezés hatására olyan betegségek vizsgálatára is kiterjesztik majd, mint a rák vagy az Alzheimer-kór.
Milyen betegségeken segíthet a K-vitamin?
A K-vitamin előnyei már jól ismertek a csontozat és szív- és érrendszer szempontjából, azonban egyéb betegségekre is jó hatással lehet. Ezirányú vizsgálatokból egyelőre kevés készült, de pár meglepő eredmény azért már született.
Egy 2008-as randomizált vizsgálatban, ami 440 résztvevő bevonásával készült, a nagy dózisú (napi 5mg) K1-vitamin szedése negyedére csökkentette a résztvevők rákkockázatát a placebo csoport tagjaihoz képest. Egyéb kutatásokban is már több rákellenes hatását felismerték.
Az Alzheimer-kór szempontjából is fontos volna a K-vitamin vizsgálata, mivel a ferroptózisnak komoly szerepe van a betegség kialakulásában. Az Alzheimer-kórra jellemző kóros elváltozások közül több is azonos a ferroptózis okozta jellemzőkkel, mint például a vas felhalmozódása, a fokozott lipidperoxidáció és a csökkent glutationszint.
A K-vitamin egy nagyon olcsó és rendkívül biztonságos terápiává válhatna, így különösen hasznos volna a széleskörű vizsgálata. Addig is érdemes törekedni arra, hogy legalább napi 500mcg – 1mg közötti mennyiségben fogyasszuk, de akár napi 5mg is előnyös lehet.